cikk nyomtatása
küldés levélben
A vezeték nélküli hálózat egyre több helyen váltja fel a hagyományos internetes csatlakozást. Kíváncsiak voltunk, mennyire terjedt el fővárosunkban a WiFi, és mennyi a védtelen hálózat.
| SAP Basis (BC) üzemeltetési szakértő |
| Álláshirdetések |
Amikor valaki helyi hálózatot alakít ki, egyre gyakoribb, hogy vezeték nélküli megoldást választ. Ennek előnyei mellett (nincs szükség falfúrásra, vezetékfektetésre, könnyű az új berendezések csatlakoztatása, nem kellenek helyhez kötött számítógépek) sokan hajlamosak elfelejtkezni arról, hogy az ilyen hálózatokat gondosabban kell védeni az illetéktelen behatolókkal szemben. Sokszor még csak nem is ellenséges szándékkal csatlakoznak idegenek a hotspotunkhoz, csak éppen valaki útközben a laptopjáról vagy a PDA-járól szeretné elolvasni a leveleit és megnézni kedvenc weboldalait.
A WiFi hálózatok megtalálásához nincsen szükség különleges eszközökre. Sok nyilvános helyen, vendéglátó egységben, középületekben tábla vagy felirat hirdeti, hogy a közelben hotspot található. A cégek vagy magánszemélyek hálózatát egy kicsit már nehezebb meglelni, azonban a legtöbb WiFi eszközzel ellátott számítógép automatikusan fel tudja deríteni az elérhető vezeték nélküli csatlakozási pontokat, és nekünk már csak arról kell döntenünk, melyikhez csatlakozzunk.
Mikor érdemes próbálkozni?
A gépünkről elérhető WiFi hálózatokat első nekifutásra két csoportba oszthatjuk. Az egyikbe azok a hotspotok tartoznak, amelyek valamilyen titkosítást használnak. A listánkban ezek általában piros színnel jelennek meg, és mellettük láthatjuk a titkosítás rövidítését, ami WEP vagy WPA. Ezeket a hálózatokat nyugodtan elfelejthetjük, hacsak nem akarjuk törvénybe ütköző módon feltörni a titkosítást.
A másik csoportba tartoznak a titkosítás nélküli hálózatok, ezekhez, ha szerencsénk van, könnyen tudunk csatlakozni, és attól kezdve már internetezhetünk is. Azonban a gyakorlatban a titkosítás nélküli hálózatoknak is csak egy kis részéhez tudunk kapcsolódni, mert sok esetben úgynevezett MAC cím szűrést használnak, ami azt jelenti, hogy csak előre megadott hálózatikártya-azonosítóval rendelkező eszközök csatlakozását engedélyezik. Ennek kikerülésére léteznek ugyancsak törvénytelen módszerek, amelyekkel tetszőlegesen meg tudjuk változtatni saját gépünk MAC címét.
|
|
|
A pár kilométeres úton majdnem ezer hálózatot találtunk |
Ha nem használnak sem titkosítást, sem MAC cím szűrést, akkor is lehet gondunk az „utcai” internetezéssel. Igaz ugyan, hogy a gépünk tud csatlakozni, azonban az üzemeltető úgy állította be a routert, hogy az nem ad automatikusan IP címet a számítógépünknek. Ekkor az lehet a megoldás, ha az automatikus helyett a kézi IP cím beállításokat választjuk és találunk egy olyan értéket, amit még nem használnak az adott hálózatban.
