Volt egy hosszú, évekig tartó időszak, amikor a Linux a programozók és rendszerbuherátorok kiváltságos és mindenek felett álló rendszere volt. Lehetett bütykölni, parancssorokban kóvályogni és külön öröm volt egy grafikus felület összetákolása. Nos, ezeknek az időknek vége.

Ennek köszönhetően viszont egy új alternatíva nyílt meg azoknak, akik legális rendszert szeretnének, legális szoftverekkel, de mindezért nem kívánnak fizetni. A Linux - pontosabban annak néhány változata - ugyanis mára olyannyira felhasználóbarát lett, hogy szinte bárki képes lehet telepíteni, konfigurálni és használni. Ráadásul a minőségi szoftverek és a multimédia területén is igyekszik felzárkózni. Így azután nem csoda, hogy egyre többen látnak fantáziát az alternatív operációs rendszerben (amire még rátehet egy lapáttal a Vista igencsak gyenge debütálása is).
Valószínűleg a Microsoft a Vista megjelenésekor nem azzal számolt, ami végül történt: a Vista rohamos terjedése helyett az emberek még jobban elmélyültek a már megszokott Windows XP lehetőségeinek kiaknázásában, és egyre többen érdeklődnek az alternatívák - például az OS X és a Linux - iránt.
OS X-et persze nem telepíthet boldog-boldogtalan az otthoni PC-re (mert illegális, és mert még ha ezt be is vállalják, meglehetősen sok nyűggel járhat), ha arra vágyunk, egyszerűbb venni egy Macet, amelyet csak hazaviszünk és használunk.
Aki mégis marad a PC-nél, annak hivatalosan a Linux áll rendelkezésére, ha ingyen rendszert akar.  Lássuk, mivel érdemes kezdeni azoknak, akik eddig Windows előtt ücsörögtek, és most váltanának.
Az esetek többségében gond nélkül átállhatunk Linuxra, egy-két dolgot azonban érdemes szem előtt tartanunk.

hirdetés

Játék
Ha erősen játékfüggők vagyunk (itt a 3D-s kereskedelmi játékcsodákra célzunk), és nem gondolkodunk konzolban, csak windowsos játékokban, akkor a Linuxot nem nekünk találták ki. Persze akadnak remek kezdeményezések, például a Cedega - sajnos nem ingyenes - megoldása, amelynek a segítségével már több népszerű PC-s játék futtatható Linux alatt (World of Warcraft, több friss Electronic Arts kiadvány stb.), de ezek általában csak lebutított grafikával állnak rendelkezésre az emulátorban. Mondjuk ha nem oly nagyon fontos a grafika minősége, akkor ez nem kizáró ok, ha pedig egyszerűbb, de szórakoztató játékokkal is beérjük, akkor a Linuxon éppúgy megtaláljuk a számításunkat, ilyenből ugyanis rengeteg van. És persze akadnak olyanok is, amelyeket direkt cross-platformra fejlesztenek (Americas Army, Flight Gear stb.).
A játékban egyelőre a Microsoft is bízik, a Vista egyik stratégiai pillére a DirectX 10. Kérdés, hogy a mai konzolkínálat mellett elegendő-e egy komplett rendszert a megszállott PC-s játékosokra alapozni. Egyelőre úgy tűnik, nem, de most nem szeretnénk ennél jobban elkanyarodni az eredeti témától.

Hardver
Bár mára a Linuxok hardvertámogatása sokat javult, azért még mindig akadnak fehér foltok. Mielőtt végleg átállnánk, érdemes kipróbálni eszközeinket (szkenner, nyomtató, tévétuner stb.) egy telepítés nélkül, CD-ről vagy DVD-ről futtatható úgynevezett Live Linux rendszerrel. Ilyen a legtöbb disztribúcióból rendelkezésre áll, sőt, egyre divatosabb, hogy eleve így indulnak a rendszerek, s egy, az Asztalon elhelyezett Install ikonra kattintva indul csak el a telepítés. A Live változatok nem másolnak a merevlemezre semmit, és a partíciókat sem bántják, nyugodtan próbálkozhatunk velük. A használatukhoz azonban javasolt a minimum 256 MB-nyi RAM, hogy azért a rendszer valahova beférkőzhessen.
Persze a hardver tekintetében az sem utolsó szempont, hogy ahol például a Vista nem képes értékelhető munkára, ott az Ubuntu Linux akár 3D-s asztallal és részben átlátszó gumi-ablakokkal is elkápráztat bennünket. Sokat számít ugyebár, ki mire figyel, miközben rendszert készít...
Egyéb veszedelmes buktatókba nem nagyon ütközhetünk manapság már a Linuxon sem. Egy irodai munkakörnyezetet könnyedén lefed, de akár otthoni multimédia rendszerként is megállja a helyét.

Böngészés
Linuxra is rengeteg böngésző készült, így a hétköznapi internetezéssel nem lesz gondunk. A Firefoxot nem valószínű, hogy sokaknak be kellene mutatni, természetesen Linuxon is ott van. Van Flash Player 9, így kedvenc Flash alapú oldalainkat (például a YouTube-ot) is gond nélkül megnézhetjük. Amin elvérezhetünk, az az, ha mondjuk egy Microsoft alapokra épített rendszerben kell dolgoznunk, ekkor ugyanis az ActiveX vezérlőkön és egy-két egyéb alrendszeren (például MS IIS, Silverlight) jó eséllyel elhasalunk. Nem valószínű persze, hogy ez az otthoni felhasználóknak gondot okozna, és a vállalati rendszerek esetében is - a legtöbb esetben - van megoldás.

Az Ubuntu
Bizony, az Ubuntu mára „divatrendszerré” vált a Linuxok között. Olyan nagy neveket hagyott le a népszerűségi listákon, mint a Red Hat, a SuSE/Novell vagy a Mandriva (egykori Mandrake). Persze a Red Hat és a SuSE /Novell esetében az elsődleges célközönség a nagyvállalati szektor volt mindig (komoly pénzekbe kerülő terméktámogatással), bár az OpenSuSE azért tett egy nagy lépést az otthoni PC-k meghódítására.
Az Ubuntu azonban jött, látott és győzött, mégpedig egészen rövid idő alatt. Egy magyar felhasználó számára is kiváló alap, hiszen magyar nyelvű telepítővel és felülettel is rendelkezik, sőt, magyar dokumentációval is. Éppen ezért nem is térünk ki a telepítés részleteire. Aki elakad, olvasgassa a hazai oldal erre vonatkozó részét. Reméljük, elhiszik, nem nehezebb telepíteni, mint egy Windowst.
Annyit még azért illik tudni, hogy az Ubuntuból - a cikk születésekor - az aktuális a 7.10-es, s a rendszerből több változat is létezik. Ezek:
- Ubuntu 7.10: ez az alapverzió. Szerintünk ezzel érdemes kezdeni, de persze ízlések és pofonok... A GNOME grafikus felületre alapoz, amely gyors, szép és áttekinthető, ezen kívül remek saját alkalmazásai vannak.
- Kubuntu 7.10: ez is az alapverzió, viszont a GNOME helyett a KDE grafikus felületet használja. Ez talán jobban hasonlít a Windowsban megszokott felületre, így biztosan lesz, akinek ez jön be jobban. Talán a konfigurációs központja is barátságosabb egy Windowshoz szokott felhasználó számára, mint a GNOME megoldása.
- Edubuntu: Ez az oktatási verzió. Elsősorban a gyerkőcök és a diákok részére ajánljuk, mivel az ő igényeiknekmegfelelően válogatták össze a rendszer alkalmazásait.
Ezeken kívül is van még néhány variáns, de a bőség zavara helyett érdemes ezek közül kiválasztani a nekünk tetszőt (szerencsére a KDE-s alkalmazásokat elérjük GNOME alatt is, és persze fordítva, legfeljebb nem illeszkednek annyira az „ellenséges” felület grafikájához). Aki még nem tudja, mire számíthat, az kezdje a „hagyományos” Ubuntu verzióval. Innen letölthetjük a kifejezetten magyar verziót, aki pedig az eredetire vágyik, az itt találja. Utóbbiban is használhatjuk a magyar telepítőt, viszont a felület honosítását utólag tölti le a rendszer az internetről. No és persze a telepítési útmutató emitt található: http://ubuntu.hu/konyvlap/ubuntu-telepitese.

Ingyen iroda
Mint említettük, a Linux manapság tökéletesen képes lefedni az általános irodai teendőket. Akár vegyes (Windows, Linux), akár teljesen linuxos környezetet építünk is ki.
- irodai csomag: természetesen van, mégpedig az OpenOffice.org 2.3 (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő, prezentációs szoftver, vektoros rajzprogram). Részben a Microsoft Office makróit is tudja kezelni, de ezen a téren nem tökéletes a kompatibilitás. Minden egyéb területen pont olyan jól használható, a népszerű vetélytársa.
- PIM alkalmazások: A levelezés lebonyolítására, a címjegyzék és a naptárbejegyzések, feljegyzések, feladatok tárolására az Evolution tökéletes. Aki használt már Outlookot, kiismeri magát benne.

- Fax és távoli elérés: ezek is gond nélkül megoldhatók az Ubuntuval
- APEH alkalmazások: immár ez sem gond, vagy legalábbis nem akkora (mert sajnos még lenne mit fejleszteni a rendszeren az APEH részéről, de hát róluk ugye vagy jót, vagy semmit)
- Pasziánsz: elfoglalt munkatársak megnyugtatására jeleznénk, hogy pasziánsz és aknakereső is van a Linuxban :)
Ezek természetesen egy átlagos, kis cég kellékei. Ott, ahol komplett iktató rendszerekre van szükség, már nem találunk teljesen ingyenes megoldást, és persze ilyen esetekben már inkább a Novell Linuxot és a hozzá kapcsolódó megoldásokat tudjuk javasolni. Ám ez egy másik kategória. Itthon számos BT és kis létszámú kft. tudna váltani a kalóz Windowsokra és Office csomagokra alapuló rendszerekről ingyenes Linux alapokra. A legfőbb ellenérv a betanítás szokott lenni, ám ez az egyre fiatalodó, az újdonságokra fogékony munkaerő miatt már nem mindig elfogadható érv, hiszen sok esetben ez az átszokás néhány nap alatt megtörténhet (a rendszer felülete, az irodai csomag használata alig tér el a Windowsban megszokottaktól). Persze szolgálati Suzukiról hatos BMW-re nagyobb örömmel térnének át a munkatársak, de hát az élet már csak ilyen kegyetlen... az emberek pedig mindig arra tudnak átszokni, amire éppen akarnak.

Otthoni multimédia
Otthon a felhasználók szerencsére jobban „ráérnek”, így a Linuxszal való ismerkedés egy otthoni PC-n persze sokkal kényelmesebb, de az elvárások is kicsit mások. Egyre divatosabbak a látványos OS felületek. Ilyet az Ubuntuban is találunk. A Compiz Fusion egy komplett 3D-s felület, forgatható virtuális asztalokkal, gumiszerűen hullámzó ablakokkal, szabályozható átlátszósággal és az OS X Exposéhoz hasonló alkalmazásválasztóval. Jóval szerényebb rendszerigénye van, mint a Vista Aerójának, és még látványosabb is. Szóval, ha látványos rendszerre vágyunk, akkor is jól járunk egy Linuxszal.
Mindazt, amit az irodai alkalmazásoknál bemutattunk, otthon is hasznosíthatjuk, így az OpenOffice.org, az Evolution és persze a hazai léthez nélkülözhetetlen APEH alkalmazások otthon is rendelkezésre állnak.
Linuxra rengeteg apró játékot találunk, így unatkozni biztosan nem fogunk, hacsak nem vagyunk grafikafüggők. De persze még ebben az esetben is van esélyünk, hogy egy-két Linuxra is portolt 3D játékkal töltsük a szabadidőnket, vagy beruházzunk a Cedega programjába, és annak segítségével futtassunk Windowos játékokat, ha nem is tökéletes minőségben.
DivX videókat és DVD filmeket nézni Linuxon is éppoly kényelmesen tudunk, mint Windowson, s adott esetben még médiaközponttá is alakíthatjuk a rendszert (például ezzel az ingyenes megoldással).
A codec problémákat az Ubuntu nagyon kedvesen igyekszik kiküszöbölni, ha valamit nem tud lejátszani, rögtön megpróbálja beszerezni hozzá a szükséges szoftvert vagy codec csomagot a csomagkezelőből.
Igaz is, csomagkezelő! A CD-n megférő alap telepítőkészleten felül az internetről még rengeteg alkalmazást tölthetünk le az Ubuntuhoz néhány kattintással, az Alkalmazások/Alkalmazások telepítése/eltávolítása menüvel előcsalogatható ablakban. Itt szépen, kategóriákra osztva találunk mindent.

Ehhez persze internet sem árt, de manapság mondjuk egy ADSL vagy kábeles eléréshez konfigurálni egy Linuxot szinte pont úgy kell, mint a Windowst, s ha wifi elérésben gondolkodunk, azt is pillanatok alatt „belőhetjük”.
Linux alatt a Flash legújabb változata is rendelkezésre áll, így böngészés terén sem maradunk le semmiről, bár az oldalak megjelenítése - többek között - a karakterkészletek közötti különbségek miatt azért kicsit más, mint Windowsban, pontosabban az Internet Explorerben.
Csevegni is tudunk mindenkivel, legyen az illető akár MSN, ICQ, Yahoo, vagy éppen az IRC rendszerében, hogy csak a népszerűbbeket említsük. Ezekre ott a Pidgin vagy a Kopete, de persze a Skype felhasználók sem maradhatnak ki. A Skype és a Flash esetében közös vonás, hogy külön kell őket letöltenünk és telepítenünk, nem pedig a központi csomagkezelővel. Ilyen esetekben a lényeg, hogy - ha van, akkor - lehetőleg a deb kiterjesztésű (Debianra készült) csomagot válasszuk, mivel az Ubuntu Debian alapú, így ezt körülbelül két kattintással tudjuk telepíteni.
Vektorgrafikus programot találunk az OpenOffice-ban, de ha komolyabbra vágyunk, használhatjuk a nálunk is már bemutatott Inkscape-et.
Fotóink retusálásához és katalogizálásához rengeteg remek program áll készenlétben, többek között a Picasa Linuxos verziója is (és még rengeteg más, lehet válogatni).
Sajnos Photoshop nincs Linuxra, így ha komolyabb grafikai feladatok elvégzésére vágyunk, kénytelenek leszünk megszokni a GIMP-et, amely egyébként nagyon ügyes, viszont borzalmas a felülete (azért idővel megszokható).
Az olyan apróságokból, mint a számológép, valutaváltó, szótár, egy halom várja, hogy használatba vegyünk, de zenelejátszóra, CD rippelőre, DVD íróra sem lesz panaszunk, mivel ezekből is van választék bőven. Sőt, a családi videók megvágása sem jelent gondot Linux alatt! A gyerekek számára is rengeteg oktató alkalmazás jelent már meg (és még Google Earth is van Linuxra).

Windowsos programok Linuxon
Erre is van lehetőségünk, hála az ingyenes Wine emulátornak, illetve a nem ingyenes, de valamivel hatékonyabb (amúgy a Wine-ra alapozó) Crossovernek. Ezekkel az olyan népszerű alkalmazások, mint a Microsoft Office, vagy a régebbi Photoshop verziók is futtathatók a Linuxon, anélkül, hogy Windowst telepítenénk rájuk.
Ha teljes értékű Windowsra van szükségünk, de nem kívánunk bootolgatni a rendszerek között, választhatjuk a VMware vagy a Parallels Linuxos megoldásait, így virtuális telepíthetünk Windowst Linux alatt.
Sőt, ingyenes megoldást is találunk erre, a VirtualBox “személyében”.

Amit szokni kell
Bár egy mai modern Linux, például az Ubuntu használatát nagyon könnyen elsajátíthatjuk, ha windowsos beidegződéseink vannak, egy két dolgot meg kell szoknunk. A felhasználók kezelése, a fájlrendszer és a mappák elrendezése a UNIX gyökereknek megfelelő a Linuxban. Ezekről szerencsére bőséges tudásanyagot gyűjthetünk össze az internetről. Persze nem szükséges a teljes mélységig elmerülni a dologban, használni anélkül is tudjuk a rendszert. De valójában izgalmas dolog kicsit a háta mögé lesni a mindannak, amit használunk, s a Linux esetében ezt akár forráskód szintig megtehetjük, ha elkap minket az ihlet...
Ha csak felhasználói szinten akarunk ismerkedni a rendszerrel, az Ubuntu magyar oldalán található, kezdőknek szóló dokumentáció is több, mint elegendő.
Az új Linuxok használatakor azt is jó esélyünk van megúszni, hogy a Teminalt használni kelljen, szinte mindent megoldhatunk a grafikus felületen.

Amit nyerünk
No igen, mit is nyerünk azzal, ha hirtelen felindulásból átállunk Windowsról Linuxra?
Nos, elsősorban egy ingyenes rendszert, ezernyi ingyenes alkalmazással, vagyis a BSA mozaikszót egy időre elfelejthetjük (mármost a szerzői jogvédő kifejezés ettől még nem lesz a múlté, szóval Linux alatt zenéket és videókat megosztani éppúgy illegális, mint Windowson, vagy bárhol máshol).
Aztán megszabadulunk több tízezer vírustól, minthogy Linuxon viszonylag kicsit az esélye, hogy belefussunk ilyenbe. Ha kellően körültekintőek vagyunk, akár a vírusirtót is nélkülözhetjük, de ha nem bízunk meg magunkban, találunk Linuxra is víruskergetőt (ezek javarészt persze a windowsos vírusokat irtják itt is, de legalább nem küldözgetjük azokat sem tovább mondjuk a levelekben). Vírustalanságban a Linuxnál jobban már csak az OS X áll, szóval, ha még ez a kockázat is sok, beruházhatunk egy Macintoshba...
És persze még valamit nyerünk a Linuxszal: ingyenes frissítéseket. Elvégre ez egy ingyenes rendszer, amely mindig naprakész lesz.

Belevágjunk?
Persze, miért is ne? Egy próbát megér. Ehhez pedig elegendő egy Live CD valamelyik disztribúcióból (Ubuntu, Mandriva One, UHU-Linux). Ha pedig megtetszett, már tehetjük is a gépünkre: a legtöbbet egyetlen kattintással feltelepíthetjük, akár a már ott lévő Windows mellé is (külön partícióra persze, erre nagyon figyeljünk, különben a Windowsról csak múlt időben fogunk beszélni). Az egymás mellé telepített rendszerek közül a gép bekapcsolásakor választhatunk a Linux bootmenedzserének köszönhetően.
Hála a Live CD-knek, sok vesztenivalónk nincs, ettől függetlenül persze sosem árt, ha mielőtt belekezdünk, minden fontos adatunkról készítünk egy biztonsági mentést!
Ha ez is megvan, vágjunk bele bátran a próbálgatásnak. A Linux nagy kaland, s immár nemcsak a rendszergazdáknak és programozóknak, hanem akár az otthoni felhasználóknak is.

• Elindult a Microsoft Facebook-klónja »

• Heti TOP letöltés: több 100 ingyen letölthető teljes játéktól a látványos Windows óráig »